A Parkinson-kór egy olyan sejtelhalásos agybetegség, melyben az izmok mozgatását, illetve a mozgások összehangolását biztosító sejtek közötti kommunikáció az ezt biztosító kémiai ingerültátvivő anyag (a dopamin) mennyiségének túlzott mértékű csökkenése miatt kisebb-nagyobb mértékben megszakad.

"Az ember agytörzsében a 45. életév után tízévenként 13%-kal csökken a dopamintartalom. Aki dopaminjának 70%-át elveszti, annál jelennek meg a Parkinson-kór jellegzetes tünetei. A természetes hanyatlási ráta mellett az emberek 99,9%-a korábban hal meg, mintsem ezt a határértéket átlépné. Azok betegszenek meg, akiknél valamilyen ok miatt a dopamin korfüggő csökkenésének sebessége az átlagosnál nagyobb." Knoll József. Agytörzsi és agykérgi enhancer reguláció... Magyar tudomány 2004.4.sz.418-432.old.) Általános esetben a betegséget kiváltó dopamin csökkenés kb. 60-65 éves kor után következik be, jelentősebb számban: Előfordul azonban ennél jóval fiatalabb (kb. 40 éves) korban is. A fiatal korosztályba tartozó betegek tudnivalói némileg eltérnek az idős korosztályától, azért nekik honlapunkon külön részt szentelünk.

A Parkinson-kór előfordulási arányát illetően a teljes lakósságra vetítve egyesek szerint 1000 főre 1-2, mások szerint 5-10 beteggel lehet számolni. (Az adatok szórása azért ilyen nagy, mert az egyes országokban élő 60 év feletti lakósok aránya igen eltérő, és ezért a számítást ezzel a tényezővel korrigálni kellene.) A férfiak és nők aránya a betegségben 3:2.

Parkinson-kór, Parkinson szindróma vagy valami más?

A köznyelv (helytelenül) Parkinson-kórnak nevez minden olyan betegséget, mely látványos módon a végtagok remegésében mutatkozik meg. Ezért fontos hangsúlyoznunk, hogy végtagremegést számos más betegség is okozhat, melyek egyik csoportját Parkinson szindrómának nevezzük.

Egyes betegségek és a Parkinson-kór tünetei között olyan mértékű hasonlóság is lehet, hogy nem ideggyógyász (vagy akár megfelelő tapasztalattal vagy diagnosztikai műszeres háttérrel nem rendelkező szakorvos) nem tud közöttük különbséget tenni.

Nem vállalkozhatunk arra, hogy a Parkinson-kór nagy biztonsággal történő megállapításának számos módszerét ismertessük, de nyugodtan kijelenthetjük, hogy ma már a költséges és kevés helyen hozzáférhető képalkotó készülékeken (PET, SPECT) kívül vannak olcsó, remélhetően minden kórházban vagy klinikán megtalálható műszerek és alkalmazott módszerek (például remegésmérő készülék), melyekkel adott esetben a Parkinson-kór egyértelműen megállapítható, illetve kizárható.

Sajnos a mi lehetőségeink behatároltak, ezért nem áll módunkban a számos, nem Parkinson-kórként meghatározható betegséggel foglalkoznunk. Csak remélhetjük, hogy előbb-utóbb olyan civil szervezet is meg fog alakulni, melynek célcsoportja a nem Parkinson-kóros, csak ahhoz egy s más tüneteiben hasonló betegségben szenvedők lesznek. A magunk részéről megígérjük, hogy ha kérik, ehhez minden tőlünk telhető támogatást és segítséget meg fogunk adni.

Mi okozza a Parkinson-kórt kiváltó sejtelhalást?

Azt, hogy konkrétan a dopamin termelésért felelős sejteknek a többi sejtnél gyorsabban végbemenő elhalását mi okozza ma még nem lehet pontosan tudni. Vannak feltételezések (sőt, igazolt okok is), melyek szerint például bizonyos mérgek (pld. rovarirtó- és permetezőszerek, stb.), gyógyszerek, vagy betegségek (például a vírusos agyvelőgyulladás) gátolják az idegsejtekben a dopamin hatását, ami a sejtelhaláshoz hasonló következménnyel (a Parkinson-kór megjelenésével) jár.

Mai tudásunk szerint talán akkor járunk a legközelebb a valósághoz, ha azt mondjuk, hogy a betegség kifejlődése együttesen genetikai és környezeti okokra vezethető vissza.

Lehet-e a sejtpusztulást megelőzni, lassítani vagy megállítani?

A sejtpusztulást megállítani mai tudásunk szerint nem lehet, sebességét csökkenteni azonban igen. Létezik ugyanis egy deprenil nevű vegyület, mely gyógyszerként (a magyar Prof. Dr. Knoll József találmánya) már hosszú ideje forgalomban is van.

"Mi egy szintetikus PEA származékot a (-)-deprenilt és egy szintetikus triptamin származékot, a (-)-BPAP-t dolgoztuk ki,... A (-)-deprenilt (Seleglin, Jumex stb.) ma az egész világon használják a Parkinson-kór .... kezelésére, továbbá öregedést lassító (antiaging) vegyületként. A (-)-BPAP, mely két nagyságrenddel hatékonyabb enhencer hatású vegyület,

mint a (-)-deprenil, jelenleg (2001ben!) a klinikai kutatások kezdeti fázisában van." (Knoll, id. mű.) Az csak a probléma, hogy mire a Parkinson-kór tünetei a betegnél megjelennek, addigra az említett sejtek 70 százaléka már elpusztult. A (-)-deprenil még ekkor is segít a folyamat lassításában, de csak egy bizonyos ideig, ami után szinte teljesen hatástalanná válik, ezért adását az orvosok ilyenkor beszüntetik.

"Persze, ha például az, akinél a Parkinson-kór tünetei hetvenöt éves korában megjelentek, napi 1 mg (-)-deprenilt szedett volna élete lejtmenet szakaszba lépésének kezdetekor, nagy valószínűséggel ugyanúgy elkerülhette volna a kór tüneteinek manifesztálódását (értsd: megjelenését), miként az emberek 99,9%-a ezt minden védelem nélkül elkerüli.." Mivel "...már a szexuális érettség után elkezdődik az agytörzsi enhancer reguláció lassú hanyatlása, a folyamatot kis mennyiségű szintetikus agytörzsi enhencer vegyület (például napi 1 mg (-)-deprenil profilaktikus (értsd: megelőző) adagolásával célszerű fékezni. ...... Természetesen új reményt jelent a (-)-BPAP megjelenése, mely nemcsak szelektív és sokkal hatékonyabb enhancer vegyület, mint a (-)-deprenil, de hatásmódjában is eltérőnek bizonyult.." (Knoll. Id. mű.)

Sajnos annak ellenére, hogy a (-)-BPAP alapú gyógyszer klinikai kipróbálásának már 5 éve folytatódnia kellene, mind a mai napig semmiféle információt nem sikerült róla megtudni., még Knoll professzor úrtól és munkatársaitól sem.

Tudni kell azonban, hogy a ma ismeretes gyógyszerek sejtpusztulást lassító hatása csak átmeneti. Nagyobb hatékonysággal lehet védeni az idegsejteket, és ezáltal késleltetni a betegség lefolyását a rendszeres testmozgással. Az ezzel kapcsolatos kutatások nemcsak alátámasztják, de megkockáztatják azt a kijelentést, hogy megfelelő módon és gyakorisággal végzett testmozgással a beteg leépülése (a betegség időben történő felfedezése esetén) akár meg is előzhető.

Ennek okán honlapunkon külön hangsúlyt fektetünk a helyesen és akár otthon is végezhető tornagyakorlatok bemutatásának.

Öröklődik-e a Parkinson-kór?

Nemrég még bizonytalan volt a válasz erre a kérdésre, de ma már bizton állítható, hogy igen, öröklődhet. Az emberi DNS-en ugyanis 4 olyan génhiba lehetséges, melyek közül az egyik a receszív, három pedig domináns módón történő öröklődést okozhat. Közérthető nyelvre lefordítva ez azt jelenti, hogy a Parkinson-kórban szenvedők elsőfokú rokonainak (gyermekeinek) 20-25 %-a számolhat azzal, hogy nála is kialakul a betegség. Másodfokú rokonok (unokák) esetén az öröklődés valószínsége lényegesen kisebb.

A Parkinson-kór jellemző tünetei

A Parkinson-kór tünetei (észrevehető vagy meghatározható külső jelei) igen széles skálán mozognak, és nem mindegyikük jelentkezik minden betegnél. Alapvetően két fő típusa van. Az egyikben a közismertebb tünet, a remegés a fő jellemző, a másikban pedig a meglassult mozgás, izomfeszülés és az egyensúly zavarok.

- Remegés

Miként már volt szó róla, a betegség elég alattomos módon fejlődik ki, és először az esetek jelentős részében valamelyik kéz enyhe remegésben nyilvánul meg. A remegés alvás közben nem észlelhető,

Bár a Parkinson kórt a laikusok "remegős" betegségként ismerik, az esetek nem kis részében a kézremegés egyáltalán nem fejlődik ki.

- Izommerevség

További fejleménye a betegségnek az izmok merevvé válása, ami gyors kifáradásban és igen erős izomfájdalomban jelenik meg.

Számos esetben (de nem feltétlenül) a mozgások megkezdése megnehezül. A beteg nem képes ülő helyzetből felállni és/vagy álló helyzetből elindulni.

A Parkinson-kóros betegek jellemzője a csoszogó, apró léptű járás, valamint járás közben a karok szorosan a test melletti helyzetben maradása (a lábbal történő együttlendülés hiánya).

- Mozgásmeglassulás

Ennek a tünetnek az előfordulása esetén a beteg tulajdonképpen minden mozdulatsort el tud végezni, csak az egészséges embernél lényegesen lassabban. Ez a lelassulás egészen a lajhár-szerűen lassú mozgásig is történhet..

- Tartási és járási bizonytalanság

Könnyen előfordulhat olyan eset, amikor az utcán a dülöngélve, bizonytalan léptekkel közlekedő embert egyszerűen részegnek nézik. Ez nem véletlen, ugyanis a betegségnek ez a tünete pontosan a részeg ember bizonytalan mozgására hasonlít.

- Mimika szegénység

Igen jellemző tünet az arc kifejezéstelenné válása (ún. póker arc), ami ritka szempillacsapásokkal, merev tekintettel, nyitott szájjal és nyálcsorgással járhat.

- Depresszió

A búskomorság, állandó rossz hangulat, kilátástalanság érzése, öngyilkossági gondolatok jelentkezése igen gyakori és súlyos kísérőbetegsége a Parkinson-kórnak.

- További lehetséges tünetek

A Parkinson kór további, nem ritka jellemzői a halk, motyogó beszéd, a test hőszabályozásának zavara, és ennek következtében a fokozott izzadékonyság. Nem ritka a bélműködés zavara (székrekedés, amit a jellemzően szedett gyógyszerek is okozhatnak, illetve növelhetnek), valamint a vizelési zavar. A betegség kései szakaszában nem ritkán előfordul a demencia (elbutulás) is.

Számos további tünet is keserítheti a beteg életét, mint például szorongás, alvászavar, kognitív (ésszel való felfogásbeli) zavarok, különböző bőrtünetek (seborrhoea: a bőr faggyúmirigyeinek fokozott működése, ami bőrviszketést és hámlást okozhat), esetenként látás zavarok, szagláscsökkenés és a szervek működésének még számos egyéb zavarai.