Moszkvai tudósítás Törökországból Valamikor egyáltalán nem volt - és most sem - mindegy, hogy mit mond valamiről a moszkvai Kanal1, melynek 49 százaléka ugyan magánkézben van, hírműsorának (a Vremjának) nézettségi indexe a BBC-ével vetekszik. Szóval, fekszik az ember a Török Riviérán a légkondicionált szobában. Odakint 40 fokos kánikula, odabent dög unalom. Az egyetlen szórakozási lehetőség a televízió lenne, ha nem csak török, cseh, lengyel és orosz csatornákat lehetne fogni. Még szerencse, hogy az egyik orosz adó viszonylag élvezhető műsorokat sugároz.

Hamarosan kiderül, hogy legjobbjuk az 1TV-RU, a néhai állami televízió sokáig egyetlen adójának ("lánykori nevén" a Pervüj kanalnak) az utódja. mely mára ugyan látni valóan igyekszik beilleszkedni a színvonaltalan kereskedelmi adók sorába, az 51 % állami tulajdoni hányadnak köszönhetően valamit még megőrzött a politikai, gazdasági, tudományos-ismeretterjesztő és hasonló műsorok komolyságából.

Ennek a régi hagyománynak egyik képviselőjének mutatkozott a nem kis hírveréssel beharangozott Zolotaja Kletka című monstre interaktív program, Kiril Nabutov,  az évek óta legnépszerűbb műsorvezető-riporter vezetésével.

A nézőknek nem kellett csalódniuk. A már több nappal az adás előtt sugárzott felvezető interjúkban sorra szólaltak meg a téma legismertebb orosz tudósai, egyenként, minden külső befolyástól mentesen válaszoltak a sztár-riporter egyetlen kérdésére: "Mi az őssejt? Az évszázad legnagyobb orvosi találmánya, egy szinte mindenható csodaszer vagy az évszázad legnagyobb csalása?

A szombat esti adás előtt már forró volt a hangulat. Mindkét fél laikus és tudományos háttérrel rendelkező képviselői elmondták mondókájukat, lankadatlanul válaszoltak még jóval az adás napja után is záporozó kérdésekre..

Nem csigázom tovább kíváncsiságukat, elárulom a programon megfogalmazott végső verdiktet: Bár kétségkívül mutatkoznak némi, néha megmagyarázhatatlan, már-már csoda számba menő gyógyulások, de nem nagyobb számban, mint minden más, az idők folyamán kipróbált "csodaszer"  esetében. A másik oldalról azonban az őssejtterápia hatásmechanizmusa, utóhatása és egyebek még egyáltalán nem tisztázottak. Jelenleg gyógyászati alkalmazása jelentős kockázatokkal jár,  ezért nem ajánlott.

Ennyi.

Akit érdekelnek a részletek, és tud legalább jó megértési szinten oroszul, van nagy sebességű Internet összeköttetése, az keresse fel az 1ru tévéadó honlapját a http://www.1tv.ru/conf/254 címen, ahol megtalálható a  műsor archivált felvétele a kérdésekkel és válaszokkal együtt, valamint  a műsorban szereplő vagy megkérdezett szakemberek tekintélyes névsora.

A Német Parkinson Társaság és a Német Neurlógiai Társaság közös figyelem felhívó sajtóközleménye az Európában folyó felnőtt őssejtes Parkinson terápia veszélyeiről

A különböző egészségügyi szolgáltatók szerte a világon, és az utóbbi időben a Köln-i központú XCell-Centerben egyre több Parkinson-kórban szenvedő betegnek ajánlották fel a csontvelő- eredetű őssejtekkel történő kezelést. A beteg saját csontvelőjéből kivett  őssejteket a betegnek közvetlenül az agy-gerincvelői folyadékába vagy közvetlenül az agyába, vagy intravénásan juttatják be. A tudomány jelenlegi állása szerint ennek a kezelésnek a hasznossága nincs igazolva.

 A Parkinson-kór őssejtek felhasználásával történő sikeres kezeléséhez  az szükséges, hogy az  agyba bejuttatott őssejtek dopamin termelő (dopaminerg) sejtekké alakuljanak át. Egy felnőtt ember csontvelőéjéből kinyert őssejtekből    (az úgy nevezett felnőtt csontvelői őssejtekből) ilyen dopaminerg idegsejtek kifejlődése azonban a tudomány mai állása szerint nem lehetséges.. Hasonlóképpen igen kevés annak a biztosítéka, hogy az agyi folyadékba átültetett őssejtek valaha is elérjék azokat az agyi területeket, ahol szükség van rájuk. Jelenleg is heves viták tárgyát képezi, hogy  az átültetett csontvelő őssejteknek  közvetett hatásai lehetnek-e például az immunrendszerre, de ezeknek a hatásoknak a meggyőző bizonyítékai a Parkinson-kórnál hiányoznak.

A tervezett őssejt terápiák hasznosságának hiányával  a beteg lehetséges súlyos egészségügyi kockázata áll szemben. A csontvelői sejtek szívkoszorúerekbe történő bejuttatásával kapcsolatos kísérletek során megállapítást nyert, hogy ezek az őssejtek eredeti funkciójuknak

megfelelően  a szívizomban csontvelőt állítottak elő és nem  izomszövetet. Az agyban egy ilyen csontvelő  képződmény kialakulása megbecsülhetetlen mértékű kockázatot jelent a betegek számára. A klinikai vizsgálatok lehetséges egészségügyi kockázataival kapcsolatos tudományos adatok hiányoznak..

A fentiekkel összefüggésben a Német Parkinson Társaság, és a Német Neurológiai Társaság felhívja az érintett betegek a figyelmét hogy a Parkinson-kór tüneteinek csontvelőből vett őssejtek  felhasználásával  történő csökkenésébe vagy a betegség gyógyúlásába vetett remény  alaptalan.  Egy ilyen kezelés kockázatai  nem állnának arányban csak egy remélt haszonnal.